Kapcsolataink minősége nagyban függ attól, hogy mennyire tudunk mélyre menni önmagunkban, azaz, mennyire vagyunk őszinték magunkhoz. Ha önmagammal nem vagyok őszinte, akkor a másiknak is hazudni fogok, mivel nem akarom, hogy meglássa azt az oldalamat, ami elől én is menekülök. Vagyis a kapcsolat minősége romlik.

A belső hangunkat, első megérzéseinket rengetegszer elnyomjuk, mivel ezek fájdalmas dolgokra hívhatják fel a figyelmünket. Az elfojtások feszültségeket eredményeznek, amiket valamilyen „kompenzációs eszközzel” fogunk oldani, melyeknek széles spektrumát kínálja a mai fogyasztói társadalom: alkohol, drog, gyógyszer, vásárlás, netes játékok stb. Mindegy melyiket használjuk, a lényeg a menekülés valamilyen fájdalmas felismerés elől.

Megoldásként: lehetőségünk van őszintének lenni, ez csak bátorság kérdése. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor megváltozik a viszonyunk a környezetünkkel is. Azaz a kapcsolatainkban is fordulat következik be.

A partnerkapcsolatomba is csak önmagamat vihetem be. Csak azt tudom adni a másiknak, amivel rendelkezem. Ha elfojtom az érzéseimet (jót, rosszat), tehát zárkózott vagyok, akkor hogyan tudnék egy párkapcsolatban oldottan kommunikálni az érzéseimről? Sehogy. Így – egy idő után – nem csak a saját magamra lesz jellemző a zárkózottság, hanem a párkapcsolatomra is.

Az érzelmi zárkózottság főként a férfiakra jellemző (szocializációjuk miatt). A nők ettől a falra másznak, hogy „a pasik miért nem beszélnek az érzéseikről”. Sokszor ilyenkor erőszakkal próbálják kifacsarni az érzéseket a férfiból („Ugye szeretsz?”). Ebben az esetben a nők is csak egy bizonyos szintig beszélnek az érzéseikről, hisz azt már nem merik kimondani a másiknak, hogy nekik ez így nem jó, vagy esetleg önmaguknak, hogy ez a pasi nem az ideális. Vagyis ugyanolyan zárkózottak, mint a férfiak. Hasonló a hasonlóval áll össze, azaz „zsák a foltját…”.

Összefoglalva: Az őszinteség az első lépcső ahhoz, hogy a kapcsolatainkban és elsősorban önmagunkkal való viszonyunkban változás álljon be. Az őszinteséggel megszülethet a tisztelet és a bizalom, ami egy partnerkapcsolat esetén alapvető fontosságú (egyszerűbben: enélkül nincs tartós, harmonikus kapcsolat), de önmagunk esetében is fontos, hiszen ebből születik majd az önértékelés és az önbizalom.